Közgázoló

Idén rendezik meg a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, aminek a közgazdasági szekciójában március 28-30 között Miskolcon mérettetik meg magukat többek között az SZTE hallgatói is. Az SZTE GTK egyik legizgalmasabb OTDK szereplése Prónay Szabolcshoz köthető, 

aki jelenleg a karunk egyik legelismertebb oktatója, és rengeteg diákot segített OTDK siker eléréséhez. Szabolcsot az OTDK-ról, illetve a nemrég Amerikában végzett kutatásáról kérdeztük: 

Kaliforniai utazás az önvezető autók világába 

Képzeljük el, hogy épp San Francisco utcáin sétálunk, és egy sofőr nélküli taxi gördül el mellettünk. Nem egy sci-fi jelenet, hanem a valóság: Kaliforniában már a mindennapok része az önvezető autók használata. Ezt a jelenséget kutatta a Berkeley Egyetemen Prónay Szabolcs, aki Magyarországról érkezett az Egyesült Államokba egy ösztöndíjjal, hogy megvizsgálja az emberek reakcióit a sofőr nélküli járművekre. 

Szabolcs fél évet élt Kaliforniában, és elmondása szerint Amerika más világ, és hiába készült, nem abban más, mint amire számított. „Ami meglepett, hogy az egyetemi élet sokkal „átmenőbb forgalom”. Míg itthon mindenki ismer mindenkit, egy helyen végzi az alap-és mesterszakot, Phd-zik és ott is marad tanítani, addig Amerikában mindenki 3-5 évet van egy helyen, és ennek megfelelően a viszonyok is nagyon szakmaiak, nem igazán alakulnak ki barátságok.” – meséli. 

A Berkley a US egyetemi rangsorban 5., míg az SZTE a 796. helyezést érte el, és amíg a Szegedi Tudományegyetemnek 2, addig a Berkleyn csak egy karnak van 8 Nobel-díjas tudósa. Ezek alapján Szabolcs szerint “nekünk nem velük kell versenyezni, nem olyanná kell válnunk, mint ők”. Szabolcs tapasztalatai alapján “nincsenek nagyobb zsenik kint, mint nálunk, az emberi kvalitásban kicsi a különbség”. Inkább az oktatásban látja a különbséget, Amerikában egy tudományágra fókuszálnak jobban, mindenki csak egy tudományhoz ért – de ahhoz nagyon. 

“Azt sem tudtam, hogy mi az az OTDK” 

Szabolcs az OTDK-val kapcsolatban is megosztotta tapasztalatait. Saját OTDK-szereplése egy véletlennek köszönhető: „Nekem Révész Balázs volt a témavezetőm, és ő kérdezte, hogy nem akarom-e leadni a szakdolgozatomat OTDK-ra, amiről fogalmam se volt, mi az”. A helyi szóbeli forduló ideje alatt külföldön dolgozott, így barátját kérte meg, hogy csatlakozzon hozzá és adja elő a dolgozatot. Továbbjutva az országos döntőn egy olyan zsűritagot kapott opponensnek, akinek az elméletét a dolgozatában kritizálta. „Bírálóként leírta, hogy

rendkívül érdekes dolgok vannak a dolgozatban, de a szerzőnek javaslom, hogy a stílusán változtasson, mert így nem várhat rá tudományos karrier” – Idézi fel Szabolcs. 

Az országos előadása is különlegesre sikerült: “Az egész előadás egy beolvasás lett a tudománynak, amit utólag nem is értek, hogy miért csináltam. Arról szólt nagyjából, hogy a tudományos megítélése – akár egy OTDK dolgozatnak, akár egy tudományos cikknek – erősen szubjektív, és nagyon sok kutató méltatlanul háttérbe van szorítva, nem kap elismerést simán azért, mert kevésbé szerencsés körülmények közé kerül.” Ezt követően Szabolcs helyezés nélkül fejezte be a versenyt. Mivel a saját versenyét nem zárta helyezéssel, így mentorként tesz meg mindent azért, hogy a diákjai megnyerjék az OTDK-t – ami számos hallgatójának sikerült az elmúlt 15 évben. 

Nehezen határozta el magát, hogy egy OTDK döntő prezentációjának keretében mondja el kritikus véleményét, de aztán bevállalta, mivel bevallása szerint nem érezte akkor még a súlyát: 

“Nem készültem akkor akadémiai pályára egyáltalán. Úgy gondoltam, hogy elmondom, ami bennem van, aztán veszem a sátorfámat és megyek a turizmusba. Ha sejtettem volna, hogy később a kollégáim lesznek, akiknek beolvastam, akkor lehet, hogy máshogy csináltam volna. A legviccesebb az egészben, hogy szerintem az opponensem nem kötötte össze a fejében amikor évekkel később társszerzőként közösen publikáltunk, hogy én ugyanaz az ember vagyok, aki anno beolvasott neki.” 

Marketingkutatások egyedisége, témája 

Szerinte az OTDK-n nagy szerepe van a módszertannak, aminek kreatívnak és összetettnek kell lennie, habár nem elvárás bonyolult statisztikai számítások alkalmazása. Legalább ennyire fontos az, hogy a kutatásod eredményei nyomán konkrétan meg tudod mondani, hogy kinek mit kell másképpen csinálnia, hogy sikeresebb legyen. “Legyen egy üzenete, és fontos, hogy egyrészt alapos kutatáson nyugodjon, másrészt pedig olyan információ legyen, ami újdonság, amit eddig még nem tudtunk”. 

A téma kiválasztásánál szerinte a legfontosabb, hogy érdekelje is a diákot. “azt a témát válassza, ami miatt hajlandó felkelni akár vasárnap hajnal 6:40kor is azért, mert érdekli is. Tehát van-e valami olyan kérdés a fejében, ami foglalkoztatja, amit meg szeretne válaszolni. Sokszor saját analízisből szokott jönni, azzal semmi baj nincsen, ha valaki saját magán észrevesz egy jelenséget.” Az interjú további részében Szabolcs leginkább konzulens szemszögből mesélt az OTDK-ról, amit a következő cikkünkben mutatunk be. Ha érdekel, milyen tanácsokat ad Szabolcs a TDK-val kapcsolatban, milyen gyakori hibákat vesz észre a diákokon, vagy éppen melyik a személyes kedvenc része a konzulenségben, akkor várunk vissza!